Német demokrácia kuss!

Édesanyám a múlt század ötvenes éveiben olvasni tanította kis nebulóit. Az egyik gyerek – Karcsika – nehezen birkózott a betűkkel. Az olvasandó szöveg ez volt: Német Demokratikus Köztársaság. Karcsika nagy nehezen eljutott addig, hogy né-met de-mok. Itt aztán picit megakadt, majd eszébe villant, hogy ami úgy kezdődik, hogy demok, az csak demokrácia lehet. Tehát eljutott addig, hogy né-met de-mo-krácia. Igenám, de ott volt még valami a papíron, ami sehogy sem illett bele ebbe a már kimondott szóba, hogy demokrácia. Nagy levegőt vett tehát, és diadalmasan kimondta: Német demokrácia kuss!
Talán megérti a kedves olvasó, miért jutott eszembe ez a történet.

Hihetetlen botrányos esetről tájékoztatnak a hírügynökségek Németország legnépesebb tartományából, Észak-Rajna-Vesztfáliából.Salzkotten városban a Liborius iskolába járó baptista gyerekek szülei nem engedik, hogy gyerekeik részt vegyenek egy, a szexuális felvilágosítás tantárgy keretében beütemezett színielőadáson. Ezért a szülőket drákói pénzbírságokkal sújtják, majd, mivel ez sem bírta őket jobb belátásra bírni, elzárással büntetik őket.

Nézzük először a tényeket.

A gyerekek 8-10 évesek. A színházi előadást a „theaterpädagogisches werkstatt” (tpw) – „színházpedagógiai műhely” szervezi. A darab címe: „A testem az enyém” (azaz, a testemmel én rendelkezem). A hivatalos indoklás szerint a színdarab segítséget akar adni a gyerekeknek, hogy a megrontó szándékkal közeledő felnőttekkel szemben védekezni tudjanak. A szándék még önmagában nem lenne rossz. De hogyan is történik ez a védekezés? Úgy, hogy a darab unalomig sulykolja a gyerekekbe a kísérő dallal, hogy a „testem az enyém (mein Körper gehört mir)”, „érzéseim mindig igazak”, „én vagyok a saját csillagom”. Ha érzéseim azt mondják, hogy kellemes a szexualitás, akkor mindent szabad.

Tehát a színdarab üzenete szerint nincs eredeti bűn, melynek következménye a töredékes ismeret, nincs rosszra hajló akarat, nem Krisztushoz kell hasonlóvá válnunk, hanem mi vagyunk a saját csillagunk. Nem a szülők, nem az egyház, nem a biblia, nem Isten a mérce a szexualitásban, hanem érzéseink. (Csak mellékesen: Ez az ideológia nem, hogy segítene a pedofíliával szembeni ellenállásra, hanem egyenesen tág teret enged annak. Hogy az érzések befolyásolhatók és stimulálhatók, azt nem kell bizonygatnunk, de azt sem, hogy egy 10 éves gyerek nem rendelkezik kiforrott érzésvilággal, azt beszél be magának, amit akar.)

Hogyan érvelnek az érintett szülők? Azt mondják, a 8-10 éves gyerek még nem dönthet arról, hogy a szexualitást akarja-e vagy nem.

Azon vannak, hogy elkerüljék gyermekeik korai szexualizálását. Nem szeretnék őket pornográf és túlságosan szabados, nem korukhoz illő, színdaraboknak kitenni. Tisztaságban kívánják gyermekeiket nevelni. A bibliai szemérmet és szüzességet állítják eléjük példának. A nemi kapcsolatok kizárólag a házasságban legitimek. És ez az a magatartás, ami igazából megvédi őket a pedofil próbálkozásoktól. Hiszen így a gyerekek tudják, mindenki, aki szexuális szándékkal közeledik feléjük, az mást akar, mint Isten és a szülők.

És igazuk tudatában a szülők (köztük 6, 8 gyermekes családapák, családanyák) nem hajlandók az oktatási hatóság által kirótt pénzbírságot kifizetni, inkább vállalják az elzárást. A bírságok kezdetben 250 Euro mértékűek voltak, az összeg néhány év alatt ez 1000 Eurora emelkedett. Az elzárási tételek 7 napot jelentettek, időközben a hatósági önkény már 20, sőt 40 napos elzárásokat ró ki.

Pedig a német alkotmány tulajdonképpen a szülők oldalán van. Az alkotmánybíróság megállapította, hogy a szexuális nevelés elsősorban a szülők hatáskörébe tartozik. És mégis, mindegyik feljebbviteli bíróság a saját törvények lábbal tiprásával és az alkotmánybírósági — a bíróságokra kötelező — állásfoglalással ellentétben a hihetetlenül makacs iskolaigazgatónőnek és a mögötte álló oktatási hatóságoknak adott igazat.

Az ügy most az Strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz került. Félő, hogy amíg ott döntés születik, még jó néhány családapának és anyának kell börtönbe vonulnia.

Csak mellékesen: Thekla Tuschen, az iskola igazgatónője okleveles katolikus teológus. Az iskolát a Katolikus Egyház tartja fenn.

Bálint József

Források:

http://www.medrum.de/
http://info.kopp-verlag.de/news/skandal-in-nrw-muetter-in-erzwingungshaft-i.html
http://www.kirchenlehre.com/sexzwang.htm